A cukorfüggéssel még mindig hadilábon állok, de sokkal jobb a helyzet, mint eddig, olyan szempontból, hogy nem zabálok annyi cukrot, mint eddig, tehát nem hízok tovább, ami nem rossz, viszont stagnálok, ami kifejezetten nem jó.

Elhatároztam, hogy nem leszek magamhoz túl szigorú a szokásokat illetően, kivéve a folyadékbevitelt. Azzal kapcsolatban muszáj szigorúnak lennem, mert azt vettem észre, hogy eddig amikor szomjas voltam, akkor is inkább ettem, ami röhejes, és így legalább ezen tudok javítani. Ezenkívül a bőséges reggelit tartom, illetve most azt szeretném elérni, hogy a kajálások menjenek le délután kettőig, utána max egy kis magkeverék, vagy valami kis ivójoghurt uzsonnára, a vacsorával meg megpróbálok leállni, merthogy nekem az uzsonna is délután 17-re tolódik, elég az utolsó étkezésnek.

Az előbb említett rossz híren (a stagnáláson) kívül azért van jó hír is, mégpedig a futás. Tegnap előtt jobbat futottam ugyan mint ma, a köridőket nézve, viszont ma végigfutottam mindenféle séta nélkül 20 percet, aminek nagyon örülök, annak ellenére, hogy ma hihetetlenül párás, fullasztó volt a levegő, remélem nemsokára leszakad az ég, csak ezt az időt nem bírom... A futással a következő a tervem: holnap, vagy holnap után (attól függ, hogy holnap lesz-e kirakodóvásár azon a placcon, ahol körözni szoktam) végre beállítok magamnak egy edzésnek nevezhető futóidőt. Mivel már 20 percet végigkocogok arra gondoltam, hogy megpróbálom 40-50 perc közé rakni az időt, attól függ, holnap hogyan lesz kényelmes. Ennek az első 20 percét könyörtelenül végigkocogom, a második részében pedig kocogást és sétát fogok váltogatni. Van a placcon egy futókör, puhább talajjal, és a futókör egy negyedét kavicsos talaj teszi ki, na ezen az egy negyeden szoktam sétálni, ha már nem bírom az iramot, úgyhogy 20 perc után itt akarok csak sétálgatni. Holnap hozom a jelentést :).